Számítok Rád, ha a szívemben tombol a vihar,
S akkor is, ha majd valaki bántani akar.
Számítok Rád, ha nem találom a helyem,
Ó édes Istenem maradj velem.
Számítok Rád akkor is, ha félek,
Ha csak napról- napra élek.
Számítok Rád, ha már nincs esély,
Ha kihalóban van az éltető remény.
Számítok Rád, ha háború dúl,
Ha barát barátra támad vadul.
Számítok Rád, ha könnyek tengerében úszom,
S akkor is ha mérges vagyok és haragszom.
Számítok Rád, ha már senki sem szeret,
Ha már nincs öröm és senki sem nevet.
S akkor is, ha gyűlölet uralkodik,
Pedig a lelkem csak tehozzád vágyakozik.
Uram te ezt mind látod,
S mégis gyermekedet kitárt karral várod.
Számítok Rád, bármi is legyen,
Mert megmutattad milyen az isteni kegyelem.
Ó hála és köszönet,
Hogy Rád számítani mindig lehet.
Te vagy nekem a segítő Mesterem,
Milyen jó, hogy így élhetem az életem.
Számítok Rád, nem tagadom,
A szívem teljesen Neked adom.
Kedvedre Te formálj át,
Mert én életem végéig számítok Rád.
Otthon- mondod magadban,
De hol van az otthonunk ebben a világban?
Talán az otthon az, ahova nyugodt szívvel beléphetünk?
Ahol egy békés estét a családdal eltölthetünk?
És mondd: Mit jelent az otthon?
Csak egy házat ezen a bűnnel teli világon?
Vagy biztonságot és védelmet ad?
Van egy hely ahol jól érzed magad?
Az otthon nem csak az, ahol a kulcs nyitja a zárat,
Ahol az ember lepihen ha fáradt.
Az otthon a szívedben kezdődik,
S a lelked mélyén fejeződik.
Ez egy érzés, ami erősebb mindennél,
Ami egész életedben elkísér.
S ápolni kell végig,
Egészen Jézus eljöveteléig.
Mert a Mennyben lesz csak igazi otthonunk,
Amit nagy örömmel elfogadhatunk.
Isten tiszta szívéből adja nekünk,
Hogy örökké Vele legyünk.
S ez az otthon szebb lesz bármi másnál,
Sokkal szebb a földi családi háznál.
Arany kapukon fogunk belépni,
S nem tudunk majd a látvánnyal betelni.
Hamarosan haza megyünk,
Ebben teljes mértékig biztosak lehetünk.
Csak higgyünk Jézusnak,
Mert így részesei leszünk a mennyei otthonnak.
Minden embernek vannak álmai,
Amelyeket szeretne valóra váltani.
Célok, amelyeket kitűz maga elé,
Amiket szeretne mutatni a társai felé.
Sokszor nem is mondják,
Magukban, csendben eltitkolják.
Mert félnek a kudarctól,
Félnek a rosszakaró világtól.
De te ne légy ilyen,
Ha hiszed, a tiéd lehet minden.
Mert van egy segítséged,
Aki bajban és vészben fogja a kezed.
Akaratodat rendeld alá Isten akaratának,
S így már nincs akadálya a célok megvalósításának.
Hiszen Isten a legjobb barát,
A küzdelmeken és a problémákon Ő segít át.
Mert lesz majd nehézség,
S jól fog jönni az isteni segítség.
Ne szégyellj harcolni és küzdeni,
Így tudod csak az álmaidat valóra váltani.
Bízz Istenben,
Ő a legjobbat akarja neked az életben.
Minden nap áldó keze által vagy védve,
A szíve legmélyébe vagy vésve.
És soha ne feledd:
Mindenért Istennek jár a köszönet.
Nem lesznek előtted akadályok,
Ha elhiszed, hogy valóra válhatnak az álmok.
Kereszt- talán nekünk semmit sem jelent,
De Isten fia a kereszten hordozott el mindent.
Ott volt minden a fán,
Jézus ártatlan vállán.
Ott volt a sok hazugság, hűtlenség, csalás,
A szeretetlenség, gyűlölet, harag, lopás.
Mi ezeket el sem tudjuk képzelni,
S ezt mind Jézusnak kellett elvinni.
A kereszt nagyon nehéz volt,
De Jézus a legvégsőkig harcolt.
Nem adta fel és küzdött,
Mert imában nagyon sok időt töltött.
Urát csak arra kérte,
Múljon el tőle a pohár ha lehetne.
De inkább legyen meg Isten akarata,
Bármi jött Ő elfogadta.
És eljött az óra,
Amikor a rémálom vált valóra.
Jézust felfeszítették a fára,
De valójában mi ítéltük Őt halálra.
Lehet, hogy bele sem gondolunk,
Hogy ennek az oka igenis mi vagyunk.
Csak éljük nyugodtan az életünket,
Mert egyszer valaki azt mondta: Elvégeztetett.
Bátran nézz a keresztfára,
Nézz Isten szenvedő fiára.
De ne légy szomorú, mert felment a Mennybe,
Az Ő Ura szent és örök dicsőségébe.
Milyen könnyű a másik hibáját meglátni,
Mindig érdekesebb a másik bűnét megszólni.
A magunkéról persze hallgatunk,
Pedig különbek sajnos mi sem vagyunk.
De a másikról mindig jobb beszélni,
Így szoktuk a mi tetteinket elhallgatni.
Milyen érdekes,
De mindig az kiabál aki igazán vétkes.
Ne ítéljünk el senkit,
Hisz mindannyian csináltunk már valamit,
Amit Isten színe előtt megvallhatunk,
S akkor majd szégyellhetjük magunk.
Mit fogunk ott mondani?
Talán szóhoz sem tudunk jutni.
Sajnálni fogjuk, hogy így viselkedtünk,
De akkor már semmit sem tehetünk.
A másokhoz való viszonyulásunk,
Megmutatja, hogy milyenek is vagyunk.
Változtassunk életmódunkon,
És segítsünk embertársainkon.
Ne egymásról beszéljünk, hanem egymással,
Béküljünk ki a világgal.
Ellenségekből szerezzünk inkább barátokat,
S tegyük félre a gúnyos pletykákat.
Mert minden ember a maga vétkével számol el,
Mindenki saját magáért felel.
Így ne érdekeljen mások hibái és bűne,
Hisz mindannyiunknak ugyan az az Istene.
Majd Ő eldönti, hogy mit érdemelünk,
Addig is egymással békében legyünk.
S hidd el könnyebb lesz élni,
Ha másokat jó szemmel tudunk nézni.
Úgy örülök, hogy eljött ez a nap,
Amikor a testem új szívet kap.
Új értelem költözik belém,
Mert mától fogva Isten az enyém.
De régen a bűn mocsarában éltem,
Ott voltam lent, egészen mélyen.
Valaki segítsen! - csak ennyit kértem,
És jött az Isten felém nyújtott kézzel.
Én megragadtam a lehetőséget,
Megfogtam azt az erős isteni kezet.
Ő kiemelt a sárból,
És megmentett ezernyi bajtól.
Most színe előtt itt állok,
Teljes mértékben hozzá tartozok.
Már semmitől sem félek,
Mert vigyáznak rám azok az áldott jó kezek.
Drága Barátom!
Az utamat már nem egyedül járom.
Engem az Isten megmentett,
S tudom, hogy neked is segíthet.
Ha te is a bűn mocsarában élsz,
És még annyi minden van amitől félsz,
Akkor kérj segítséget,
Ragadd meg te is az erős isteni kezet.
Ne szégyelld azt aki vagy,
Mert mást mond a szív és mást mond az agy.
Isten csak a szívedet nézi,
Ha változást akarsz, Ő azt megérzi.
Gyere és csatlakozz hozzánk,
Mondjuk el együtt, hogy van új hazánk.
Ami mindig a Menny felé vezet,
Mert elfogadtuk azt az áldott jó isteni kezet.
(Keresztségi Vers)
Régen olyan erős voltam,
Mindenre nemet mondtam.
De most, hogy megtaláltam Istent,
Kísértésnek látok mindent.
Erőtlen vagyok, nem tagadom,
Ingadozva haladok az utamon.
Hol Istent követem, hol a Sátánra hallgatok,
De tudom, hogy kétfelé nem szakadhatok.
Döntenem kell, de kit válasszak?
A szívemben helyet kinek adjak?
A Sátán igazán csábító,
De már tudom, hogy az Úr a Megváltó.
Nem lesz könnyű legyőzni a kísértéseket,
Bár van valaki, akire felnézhetek.
Ő az egyedüli igaz Isten,
S rajta kívül más nincsen.
Napról - napra egymás mellett élünk,
De elszaladtak az évek, úgy, hogy észre sem vettük.
Itt vagy mellettem és téged nézlek,
S eszembe jutnak a szép emlékek.
Mennyi mindent megéltünk,
Fiatalon sok bolondságot tettünk.
De mindig öröm volt arcunkon,
Mi voltunk a legboldogabbak a világon.
Majd jöttek a gyerekek és az unokák,
S szülőkből lettünk nagymamák és nagypapák.
Ahogy néztük őket,
Rájöttünk, hogy ez éltet minket.
Sajnos voltak nehéz időszakok,
Sokszor csak lélekben voltunk gazdagok.
Nem volt mindig minden bőséggel,
De szerettük egymást őszinte hűséggel.
Most megköszönjük Istennek, hogy itt vagyunk egymásnak,
Hogy példát mutathatunk a mai világnak.
Köszönöm, hogy 50 éven át,
Mellettem tartotta a világ legjobb társát.
Megtartott minket egészségben,
Egymás iránti mély szeretetben.
Hát mi kell még?
Mindenünk megvan és ez pont elég.
Legyen örök hála a Jó Istennek,
Hogy egymásnak teremtett minket.
S ami még hátra van,
Éljük meg közösen az Úr Jézusban.
Minden alkalommal tiszta szívből imádkozom,
A kéréseimet Isten elé hozom.
Mindent elmondok amit akarok,
És az ima végén őszinte ÁMEN-t mondok.
De semmi sem történik,
Semmi sem változik.
Talán Isten nem hallotta az imát?
Pedig mint egy listát, úgy nyújtottam át.
Hogy történhetett ez?
Lehet, hogy figyelembe sem vesz?
Újra elmondom az imámat,
Hangosabban, hogy meghallja a hangomat.
De nem használ,
Minden ugyanúgy áll.
Uram mondd, mit akarsz megmutatni?
Mire akarsz megtanítani?
Mondd el, figyelek,
Bármit kell, megteszek.
Ahogy várakozom csendben,
Csak ennyit hallok: Türelem.
Igen, türelmesnek kell lenni,
Nem szabad a dolgokat elsietni.
Hisz lehet, hogy még nem állok készen,
Arra, amit Istentől kértem.
Csak Ő tudja a jövőt,
Én pedig ezért dicsérem Őt.
Tudom, hogy amit kértem meg fogja adni,
Ha megtanulok türelmesen várakozni.
Van egy erős érzés minden emberben,
S ez az érzés ott él mindenki szívében.
Senki nem akarja titkolni,
Mégis csak nagyon kevesen merik megmutatni.
Ez az érzés sebezhetővé tehet,
Az ember tőle kiszolgáltatott lehet.
És sokan félnek,
Hogy rabjai lesznek ennek az érzésnek.
Mert nem akarnak szenvedni,
Nem akarnak könnyeket hullatni.
Ó, de ha csak sejtenék,
Hogy a megoldás ott van Istennél.
Ő az, aki a szíveket vizsgálja,
A törött darabokat összeragasztja.
Ha ezt megengedik Istennek,
Akkor már nincs akadálya a szeretetnek.
Szabadon lehetnek boldogok,
Mert a szívük helyes ütemben dobog.
Minden dobbanás arról árulkodik,
Hogy az Úr soha nem hazudik.
Tegyük Isten kezébe életünket,
Hogy átformálja érzéseinket.
Ezért legyünk bátrak és ne féljünk,
Mert igazán csak így szerethetünk.
A szeretet a legszebb dolog a világon,
Túlmutat minden határon.
Így hát alkalmazzuk életünkben,
És szeressük egymást minden időben.
