Gyenge hitem oly sokszor inog,
Körülöttem az egész világ forog.
Tétlenül állok s önmagam nézem,
Isten jelenlétét nem mindig érzem.
Sokszor keresem, hogy merre van,
Kimegyek s keresem a szabadban.
Hátha a fák lombjai megsúgják nekem,
Hogy az Istent merre kereshetem.
A négy fal között is keresem,
S ülök a szobámban csendesen.
Várom az Úr érkezését,
Szeretném látni az Ő fényességét.
De bármerre nézek sehol se látom,
Úgy látszik az Urat hiába várom.
Így hát egyedül indulok útnak,
Ahol sokszor magányos szelek fújnak.
S ahogy szép lassan haladok,
Mindig valami újat tanulok.
Csak megyek előre s észre sem veszem,
Hogy valaki mindvégig fogta a kezem.
Sosem voltam egyedül,
Még akkor sem, mikor ott álltam tétlenül.
S amikor a hitem ingadozott,
Isten rólam akkor is gondoskodott.
Mindig mellettem állt,
S míg én kerestem, Ő már rám talált.
Szeretete vezette léptemet,
Kegyelme őrizte éltemet.
Ha te is keresed, ne add fel,
Van,amikor nem felel.
De mindig a gondodat viseli,
S érzi ha a szíved Őt keresi.
Áldás legyen Isten népe,
Ragyogjon bennünk az Ő képe.
Áldás legyen mindenki aki él,
Aki az Ő csodáiról beszél.
Áldás legyen a természet,
Hogy Isten megalkotta a szépet.
Hogy keze munkáját láthatjuk,
S ezért csak az Ő nevét áldhatjuk.
Áldás legyen a maghozó termés,
A szépen learatott vetés.
Áldás legyen a gyümölcs az ágon,
Hiszen minden Istené ezen a világon.
Hála legyen a sok áldásért,
A Jó Isten szüntelen vezetéséért.
Áldással hallgassunk az Úr szavára,
S áldás szálljon erre a világra.
Isten vezet mert szeret téged,
Tedd le elé minden vétked.
Kövesd az Ég és Föld Urát,
S fogadd el igaz szavát.
Isten vezet, hisz gyermeke vagy,
Ő magadra sohasem hagy.
Bármi történik is veled,
Ő mindig ott lesz neked.
Isten vezet, ha bánat gyötör,
Ha a félelem olykor rád tör.
Vele beszéld meg minden gondod,
Hidd el, így könnyebben megoldod.
Mert Isten vezet áldott kézzel,
S te kövesd Őt áldott szívvel.
Az életet élni csak úgy lehet,
Ha a Jó Isten bizton vezet.
Sokszor tanít minket az élet,
S megmutatja az ember melyik irányba léphet.
Ha tanulunk belőle,
Csak akkor juthatunk előre.
Mert az élet megtanít harcolni,
Ellenségeinkkel küzdeni.
Megtanít a háborúra,
S hogy a fegyver a világ ura.
Megtanít csalni, lopni, ölni,
Hazugságokat közölni.
Hogy a becsületnek nincs ára,
Hiába várunk valami csodára.
Mert a világban nagy érték a pénz,
Mindenki csak arra néz.
S nagy hangja van a hatalomnak,
De semmi értelme a szavainknak.
Viszont az élet arra is megtanít,
Hogyan győzzön benned a hit.
Hogyan járd utadat Jézussal,
S hogyan békülj meg a világgal.
Mert az élet megtanít a kedvességre,
Rámutat az igaz cselekedetekre.
S ha van benned öröm és boldogság,
Akkor tiéd az igazi szabadság.
Lehetsz gazdag vagyon nélkül,
Mert minden jó amit teszel, egyszer megtérül.
Lehet fizetni tisztességgel,
S mutathatsz jó példát szelídséggel.
Tiéd a döntés melyik életet éled,
Melyikhez húz közelebb a szíved?
S nem számít honnan jössz, csak az hová tartasz,
Az élet mindenre megtanít, de te választasz.
Vajon mi az élet értelme?
Hol van Isten kegyelme?
Amikor ennyi szörnyűség történik a világban,
Hogyan higgyünk az igazságban?
Hogyan bátorítsunk másokat,
Amikor saját szemünkkel látjuk a háborúkat?
Hogyan erősítsük a hitüket,
Amikor ártatlanok vesztik életüket?
Naponta éheznek az emberek,
S csak válaszokat keresnek.
Keresik a megoldást a problémára,
S két kezüket kulcsolják imádságra.
Nincs fedél a fejük felett,
Így élni vajon hogyan lehet?
Osztozni egy - egy ruha darabon,
Hogy mindenki egy kis törődést kapjon.
Micsoda sorsok vannak,
Kik az élettől semmi jót nem kapnak.
Várnak és reménykednek,
Hogy egy napon jobb életet élhetnek.
És így lesz, mert az Úr dolgozik értünk,
Még akkor is ha mi semmit sem értünk.
S az, ami most nekünk szörnyű látvány,
Számunkra előny és nem hátrány.
S, hogy mi az élet értelme?
Az, hogy tart még az Isten kegyelme.
Az, hogy még nincsen végünk,
Még van idő míg Hozzá térünk.
Adjuk át most a szívünket,
Míg tart ez a szörnyű élet.
Hogy elnyerjük a Mennyországot,
Ahol minden ember meglelheti a boldogságot.
Uram, én már oly sok mindent kértem imádságban,
Minden kérésemet Eléd tártam.
Minden kételyt mi volt bennem,
Már rég lábadhoz letettem.
S most itt állok a válaszra várva,
Utadon bizton járva.
De még nem kaptam feleletet,
Pedig sorra teszem fel a kérdéseket.
S mint hívő gyermeked,
Kérlek erősítsd a hitemet.
Ne csüggedjek el akkor sem,
Ha válasz nélkül marad a kérésem.
Csak Te tudod, hogy miért hallgatsz,
Még akkor is ha ez engem aggaszt.
De a Te szemed mindent lát Uram,
S ezért én rád bízom magam.
Kérlek, adj türelmet,
Hogy hinni tudjak Tebenned.
S ha megpróbál az élet,
Én mindvégig kitartsak Teérted.
S ha a válasz amit kapok a NEM,
Az ajkamon akkor is hála legyen.
Akaratodat tartsam tiszteletben,
S megmaradjak kegyelmedben.
De ha a válasz mégis az IGEN,
Tudd, hogy nálam boldogabb ember nincsen.
Áldalak és magasztallak amíg csak élek,
S várom a napot mikor végleg hazatérek.
Bízva bízz és higgy mindenkor,
Nagy segítség ez ilyenkor.
Amikor a gyógyulás elkerül,
A hit sokszor meggyengül.
Ha problémák sokasága vesz körül,
A szíved már nem igazán örül.
Vagy mások szenvedését látva,
Megkérdezed: Ennek az útnak ez az ára?
Szomorú arcok, könnyes tekintetek,
Nyoma sincs a szeretetnek.
Égető vágy, fájó érzés,
Semmi válasz de egyre több a kérdés.
S Istent kérdezed,
Mert tudod, hogy Nála van a felelet.
De Ő olykor elvonul előled,
Hogy próbára tegye hitedet.
S csak annyit kér, hogy bízva bízz és higgy mindenkor,
Mert nagy segítség ez ilyenkor.
Amikor egyedül érzed magad,
Ő oltalmába fogad.
S ha a lelked megsebezték,
Az egész életed meggyötörték,
Lábbal taposták elveid,
S szemedre vetették vétkeid,
Te csak tarts ki mindvégig,
Egészen az Úr érkezéséig.
Ő hozza el számodra a békét,
S minden nyomorúság végét.
S ha az Úr majd magához vesz,
Már minden másképp lesz.
Te csak bízva bízz és higgy mindenkor,
Hogy tiéd legyen az örök hon.
Amikor megérintette az Úr a szívedet,
Azon a napon megváltozott az életed.
Már máshogy kezdted látni a világot,
S megélted benne a szabadságot.
Már nem volt kétely,
Eltűnt belőled minden félelem.
Örömmel tekintettél a jövőre,
S bátor léptekkel haladtál előre.
Mert már nem volt kérdés, hogy Övé életed,
S Ő uralja tovább lényedet.
Szíve összes szeretetével szeret,
S minden utadban vigyázva vezet.
Ma eltűnik régi éned,
S felragyog igazi fényed.
Istennel együtt új élet vár,
Amikor átölel és karjába zár.
De készülj fel mert lesznek még támadások,
Lesznek az életben még nagy csapások.
Mikor a hitedet megvallva,
El leszel sokszor utasítva.
Sose feledd: szerető Atyád ott lesz veled,
S minden lépésednél fogja a kezed.
Hisz nincs baj, nincs vész amíg látod,
Amíg megtartod az igazságot.
S bátran hirdeted, hogy nála van a hit, remény, szeretet,
Aki mindenkinél már előbb szeretett.
Mondd el, hogy Ő a tiéd és te az Övé,
S ketten haladtok a Menny felé.
( Keresztségi Vers )
Szívemben a vágy, hogy lássalak,
Hogy nap mint nap áldjalak.
Mert Te vagy Istenem,
Ebben az életben a mindenem.
Nincs ezen a Földön nagyobb boldogság,
Mi Tőled szebbet s jobbat ád.
A világ összes gazdagsága is semmi,
Ha Nélküled nem tudok lenni.
Mint egy esendő ember úgy jövök eléd,
Ingatag léptekkel haladok feléd.
S kérlek, hogy fogadj el úgy ahogy vagyok,
Még akkor is, ha a bűneim nagyok.
Mert csak az az álmom, hogy Téged kövesselek,
Minden utamban mindenkinek hirdesselek.
Ajkamról szóljon az igazság,
S lássák rajtam, hogy enyém a szabadság.
Kapok - e esélyt Istenem,
Hogy megmutassam, Tiéd az életem.
S hogy azt büszkén élem mindig,
Érkezésed eljöveteléig.
Mert már közel van az óra,
Mikor felkér minket egy utolsó szóra.
IGEN vagy NEM,
Ennyit kell csak felelnem.
A kérdés csak az: Te hogyan döntesz?
A válaszod IGEN vagy NEM lesz?
S jól gondold meg döntésed,
Mert olyan lesz utána életed.
Legyen szívünkben a vágy, hogy lássuk,
Hogy nap mint nap áldjuk.
Mert Ő a mi Istenünk,
S a Mennyben is a Mindenünk.
Csöndes kis szobában ülni,
Mélyen magunkba nézni.
Várni az éltető csodát,
S elrebegni egy szelíd halk imát.
Hinni a változásban,
Bízni egy barát igaz szavában.
Hallani egy gyermek kacaját,
S látni az emberek mosolyát.
Mindenkiben más értékek vannak,
Amik sokszor megnyugvást adnak.
És a béke szigetén,
Találkozhatunk Jézussal te meg én.
Keresd az alkalmat,
Azt, ami megnyugtat.
Egy vágyat, egy érzést,
Egy választ vagy kérdést.
Hiszen Isten ott él mindenben,
Ott él a szívünkben.
S ha megtaláltad önmagad,
Akkor igazi békességet ad.
Legyen az hála vagy szeretet,
Adjon belőle sokat vagy keveset.
De legyen mindig életed része,
A nyugodt és örömteli béke.
