Napról - napra egymás mellett élünk,
De elszaladtak az évek, úgy, hogy észre sem vettük.
Itt vagy mellettem és téged nézlek,
S eszembe jutnak a szép emlékek.
Mennyi mindent megéltünk,
Fiatalon sok bolondságot tettünk.
De mindig öröm volt arcunkon,
Mi voltunk a legboldogabbak a világon.
Majd jöttek a gyerekek és az unokák,
S szülőkből lettünk nagymamák és nagypapák.
Ahogy néztük őket,
Rájöttünk, hogy ez éltet minket.
Sajnos voltak nehéz időszakok,
Sokszor csak lélekben voltunk gazdagok.
Nem volt mindig minden bőséggel,
De szerettük egymást őszinte hűséggel.
Most megköszönjük Istennek, hogy itt vagyunk egymásnak,
Hogy példát mutathatunk a mai világnak.
Köszönöm, hogy 50 éven át,
Mellettem tartotta a világ legjobb társát.
Megtartott minket egészségben,
Egymás iránti mély szeretetben.
Hát mi kell még?
Mindenünk megvan és ez pont elég.
Legyen örök hála a Jó Istennek,
Hogy egymásnak teremtett minket.
S ami még hátra van,
Éljük meg közösen az Úr Jézusban.
