A búcsú nagyon fájdalmas,
Az űr, amit utána érzünk, hatalmas.
De az emlékek amik vannak,
Örökre velünk maradnak.
Mert magunk előtt látjuk még az arcát,
Halljuk kedves és szelíd hangját.
Egy mosoly és egy tekintet,
Mit elfelejteni nem lehet.
Mindig az emlékeinkben él,
S a szívünk örökké remél.
Mert a halállal még nincs vége,
Ezt Isten maga ígérte.
S habár búcsúzunk egy gyermektől, egy testvértől, egy baráttól,
S ő is búcsúzik most a világtól.
De találkozunk még, mert hiszünk Istenben,
Találkozunk még, nyugodj békében.
