Egy nap, egy szegény kisfiú ment a piacra,
Hátha ráakad valami szép és hasznos dologra.
S habár nem volt neki mivel fizetni,
Elment azért szétnézni.
S ahogy megérkezett,
A szeme csak úgy kikerekedett.
- Ennyi minden egy helyen,
- És most mind végig nézhetem.
De a nézelődés közben megéhezett,
Így hát enni valót keresett.
Meglátta a szép frissen sült kenyeret,
S gondolkodóba esett: - Vajon mennyi lehet?
- Bácsi! Mi az ára?
- Eredj innen te kis árva!
- De bácsi, éhes vagyok,
- Csak egy szeletet kérek. Kapok?
Az eladó ránézett.
- Na jó rendben, lehet.
- De tudja nekem nincsen pénzem,
- Mindenem amim van, az a szeretetem.
- Jól értem? Te szeretetért akarsz kenyeret venni?
- Ilyet is ritkán hallani!
Megsajnálta az eladó a gyereket,
S adott neki egy egész kenyeret.
A fiú nagy örömmel tovább sétált,
De aztán hirtelen mégis megállt.
Meglátott egy jó meleg kabátot,
Amire már oly rég óta vágyakozott.
- Néni! Mennyibe kerül a kabát?
- Bocs fiam, ez a bolt most bezárt!
- De jön a hideg és fázom,
- Nincs ilyen jó meleg kabátom.
- Fiam, neked ez biztos drága,
- Így nem is mondom mi az ára.
- De ki tudom fizetni,
- Ha magának elég az, hogy tudok szeretni.
- Te szeretettel akarod megvenni a kabátot?
- Hát ilyet a világ még nem látott.
- De nem bánom, tiéd lehet,
- S adj érte nekem szeretetet.
- Most már csak egy új pár cipő kéne,
- Vajon fizethetek szeretettel érte?
- Megnézem, talán lesz szerencsém,
- S hátha ennyiért megvehetném.
Átment hát a cipős sorba,
Tekingetett balra s jobbra.
S végül talált egyet,
Szépet és kényelmeset.
- Ezt szeretném megvenni!
- De sajnos nincs pénzem fizetni.
- Tudja üres a kezem,
- De szeretettel tele van a szívem.
- Ha szeretné adhatok belőle magának,
- Abból úgy is hiánya van a világnak.
- Rendben fiú, megegyeztünk!
- De ha lehet, ez maradjon azért köztünk.
A fiú már a kijáratot kereste,
Hisz mindent mit akart, megvette.
De akkor megpillantott egy asztalt tele könyvekkel,
S szebbnél szebb képekkel.
- Bácsi! Én ezt a könyvet meg szeretném venni!
- Mennyibe fog ez nekem kerülni?
- Ó az a legszebb könyv amit ismerek,
- Az ára pedig egyszerűen remek.
- Már el akartam adni nagyon sokaknak,
- De az emberek ennyit érte nem adnak.
- Pedig az ára nem más, mint a szeretet,
- De nekik sajnos még így sem kellett.
- Ó Bácsi! Ez az én könyvem,
- Én ezt kifizetem könnyen.
- Kedves Uram! Hála legyen önnek,
- Hogy tulajdonosa lehetek ennek a könyvnek.
És elment a fiú a piacról.
Végig mosoly ragyogott arcáról.
Mert volt kenyere, kabátja, cipője, és egy Bibliája,
Meghallgattatott az ő kis könyörgő imája.
Erről szól a történet,
Egy fiúról, akinek a fizetsége a szeretet.
Tudod, nekünk sem számít, mennyi van a kezünkben,
Egyedül csak az, hogy mennyit tartunk a szívünkben.
