Régen azt hittem, hogy mindig velem leszel,
Hogy soha nem hagysz el.
Amikor idősebb lettem,
Már mindent megértettem.
Ennek így kellett lenni,
Ezen nem lehet változtatni.
Itt hagytál és elmentél,
Pedig minket oly nagyon szerettél.
Ezért szívünkben őrizzük emléked,
Mert mi is nagyon szerettünk téged.
De Jézus letörli majd a könnyeinket,
És megvigasztal bennünket.
Mert fogunk mi még találkozni,
És egymást boldogan átölelni.
Mi hiszünk ebben,
A viszontlátás örömében.
