Hadd mutassak be neked most egy országot,
Egy elképzelt világot.
S ha behunyod a (lelki) szemed,
Sokkal jobban meg tudom mutatni neked.
Képzeld el azt a helyet, ahol nincs gyűlölet,
Ahol nem uralkodik más csak szeretet.
Ahol a szívünkben ott a béke,
Ahol az embereknek nincsen vétke.
Képzeld el, hogy a Földünkön nincs betegség,
Mindenki egészséges, és nincs öregség.
Ahol nem fáj a láb és a kéz,
Ahol a nagyszülő is futni kész.
Képzeld el, hogy nincsenek árva gyermekek,
Akik szerető szülőket keresnek.
Mert az édesanya a kisfia kezét fogja,
S minden kislányt átölel az édesapja.
És most menjünk egy kicsit messzebbre,
Háborús helyekre.
Ahol az emberek még harcolnak,
És egymás ellen dacolnak.
Képzeld el, hogy leteszik a fegyvert,
De egyik fél sem nyert.
Mert már nem fontos a győzelem,
Csak az egymás iránti kegyelem.
Gondolj arra, hogy nincs éhínség,
Nincs ezen a Földön szegénység.
Minden embernek van otthona,
Minden hajléktalannak van hol laknia.
S ha most kinyitod a (lelki) szemed,
A szemeddel együtt nyisd ki a szíved.
S készülj fel egy ilyen világra,
Készülj fel magára a Mennyországra.
