Amikor elhatároztam, hogy Istent követem,
Az összes bűnöm a lábához letettem.
Minden hibát és vétket elhagytam,
A rossz szokásoktól megszabadultam.
És megfogadtam, hogy erős leszek,
Mert én most már az Úrban hiszek.
Jöhet bármi, ellenállok,
Hisz Nála megnyugvást találok.
És jött is a kísértés nagy örömmel,
Hogy ő engem most veszít el.
A Sátán már mindenről gondoskodott,
A gyengeségeimről is sokat tudott.
Megtámadott a legnagyobb bűnömmel,
S én harcoltam minden erőmmel.
Habár küzdöttem, mégis elbuktam,
Magamat megmenteni nem tudtam.
Most itt állok összetörten,
S Ő nevet rajtam önfeledten.
Hogy bármit is teszek, csak veszítek,
Hiába, ellene nem győzhetek.
Megtört szívvel kérek Istentől bocsánatot,
Hogy az ígéretem ilyen rövid ideig tartott.
Pedig annyira akartam jó lenni,
De be kell látnom, ezt egyedül nem tudom megtenni.
Szükségem van Rá, hogy vezessen,
Minden nap újra megerősítsen.
Mert ahol az emberi erőnek vége,
Ott kezdődik Isten segítsége.
Tudom, hogy egymagam semmit sem érek,
Csak akkor, ha az Úrhoz térek.
S mindig amikor a bűneimmel küzdök,
Hiszem, hogy Istennel együtt győzök.
