Egykoron a bűn rabja voltam,
Hibát hibára halmoztam.
S azt hittem, hogy ez így mehet,
Hogy minden az enyém lehet.
Nem ismertem a tisztességet,
Nem szerettem a kedvességet.
Csak sodródtam az árral,
S dacoltam a világgal.
És olyan jó volt, hogy nem parancsolt senki,
Hogy a magam ura…