" Nem ismerlek titeket,"
Hangzik majd Istentől a felelet.
Az meg hogy lehet?
Hiszen én vagyok, kit annyira szeretett.
Csak Őt szolgáltam,
Minden vagyonomat Neki adtam.
Senkivel és semmivel nem törődtem,
Hogy biztosítva legyen az üdvösségem.
És most azt mondod, hogy minden hiába?
Más kapja azt ami nekem járna?
De miért Istenem?
Miért vagy igazságtalan énvelem?
És Jézus így szól:
Miközben szelíden átkarol.
" Szívből köszönöm szereteted,
Köszönöm, hogy nekem szentelted életedet.
De amíg ezt tetted,
Mások éheztek körülötted.
Szegény sorsú emberek,
Menedéket kerestek.
És neked megvolt mindened,
Mégsem adtál belőle senkinek.
Hol voltál, amikor segítségre lett volna szükség?
Amikor gyötörte őket a betegség?
Ott voltak melletted,
És te elszalasztottad a lehetőséget.
Azért adtam a földi javakat,
Hogy szolgálj vele másokat."
Ne ez legyen Isten válasza számunkra,
Figyeljünk oda egymásra.
És ez legyen példa mindenkinek,
Hogy amíg lehet, ne szalasszuk el a lehetőséget.
