Egyszer Jézus lábnyomában akartam járni,
De rájöttem, ez nekem nem fog menni.
Nem tudok olyan lenni mint Ő,
Mert nem lennék jó vezető.
Nem tudnék másokat gyógyítani,
Vagy lelkeket menteni.
Nem tudnék senkit tanítani,
És embereknek prédikálni.
Lehet, hogy nincs tehetségem?
Talán nem vagyok jó semmiben?
Pedig én szeretném az Urat szolgálni,
És minden pillanatban csak Őt imádni.
Ekkor Isten megmutatta nekem,
Hogy a szívem mélyén van a tehetségem.
Már tudom, hogy nem vagyok tehetetlen,
Mert engem is megjutalmazott az Isten.
Ugyanis tudok örülni és vidám lenni,
Tudok az emberekkel beszélgetni.
Tudok segítő kezet nyújtani,
És másokat szívből szeretni.
Ezért hiszem, hogy járhatok Jézus lábnyomában,
Hogy részt vehetek én is a világban.
És ezt csak Istennek köszönhetem,
Hogy megerősítette az én hitem.